Podcast

Az világos, hogy miért volt szüksége a lakosságnak az illegális valutaváltók szolgáltatásaira a szocializmus évtizedeiben, de mi magyarázza, hogy ezek a fura – zömmel arab származású – figurák a rendszerváltás után sem tűntek el a Keleti pályaudvar környékéről? Egyebek mellett erről is szó esik a Tangó és Kes legújabb epizódjában, amelyben felidézzük Gózon Mihály – gúnynevén Olasz Misi – alakját is, aki éppen negyedszázada lett gyilkosság áldozata. Korrajzot is adunk csákóval, brékóval, hasitasival.

Hogy semmisült meg az olajfestmény a politikus szülinapi buliján?

2021. 08. 08.

Emlékeznek még? Két évtizeddel ezelőtt a környezetvédelmi tárca kisgazda államtitkárának születésnapi buliján a nemzeti park fenékpusztai vendégházában megsemmisült egy Somogyi Győző-festmény. Állítólag az olajképet szétlőtték, de a vizsgálat csak annyit bizonyított, hogy az alkotás súlyosan megrongálódott. A Tangó és Kes legújabb epizódjában ezt az esetet rekonstruáljuk, miközben szót ejtünk a Mikszáth Kálmán-i világ feléledéséről, de arról is, hogy a „magányos elkövetőt” bő egy évtizeddel később fontos közfeladattal bízták meg.

1979-ben a zánkai úttörővárosból eltűnik a francia kommunista párt párizsi elnökének lánya, Marion Morel. Nem sokkal később holtan találják a gyerekekre felügyelő magyar főiskolás lányt. Az áldozat szemeit kivájták, a fehér ruháján végig folyó vér pirosra festi a Balaton vizét. Ez a kiindulópontja Zajácz D. Zoltán Véres Balaton című bűnügyi regényének. A Tangó és Kes legújabb epizódjában a szerzővel nem csak a fikciós történetről, hanem a regény politikai-társadalmi-bűnügyi hátteréről is beszélgetünk. Kiderül az is, hogy jön még a „haragos”, sőt a „dermesztő” Balaton is.

Fejvakarásra okot adó eredményre jutott egy, a nemzetközi szervezett bűnözést vizsgáló európai kutatás, amely szerint nincs bizonyíték arra, hogy Magyarországon maffiaszerű csapatok léteznének. A Tangó és Kes új adásában arról beszélgetünk, hol és miben tévedtek az elefántcsonttorony-kutatók, illetve valójában milyen bűnözői hálózatok, szervezett bűnözői csoportok léteznek hazánkban? Szót ejtünk arról is, hogy kokain, hernyó, kannabisz és pszichoaktív szerek tekintetében cél- vagy tranzitország vagyunk, folyik-e szervezett bűnözés a növények és az állatok sérelmére, továbbá mibe kerül az elefántcsont, és hogyan passzolják el Közép-Európában?

A Tangó és Kes legújabb adásában a labdarúgók kontinensviadala kapcsán a nemzetközi bundamaffiáról beszélgetünk. Például arról, mi köze van egymáshoz Kína felemelkedésének, a digitális kapitalizmus felpörgésének, a nemzetközi foci globalizációjának, valamint a percenkénti online sportfogadásnak? Természetesen mindezeket a bunda köti össze, ami nem kerüli el a nemzetközi focieseményeket sem. Esettanulmányokat idézünk a tiltott szerencsejátékok történetéből, és megvilágítjuk azt is, amit szabad szemmel nem lehet látni a 90 perc alatt.

Beültünk a piros Ladába Gida és Buksi mellé, és tettünk egy körutat a szocializmus hírhedt betörőpárosával

2021. 06. 13.

A Tangó és Kes legújabb epizódjában felidézzük Kecskeméti Sándor és Bujtor János alakját, akiket leginkább úgy emleget a hazai bűnözéstörténeti irodalom, mint Gida és Buksi párosát. A rendszerváltás előtti évtized Magyarországán sorozatosan követtek el betöréseket, főként Budapesten. A páros nevéhez fűződő érdekesség, hogy a sértettek többsége – az elkövetőkhöz hasonlóan – illegális módon szerzett pénzekből, jórészt csempészetből gazdagodott meg. Így aztán el is jutottunk oda, hogy szociológiai vizsgálatokon túl más módon is lehet értekezni a Kádár-kori arisztokráciáról. Már csak azért is érdemes végig hallgatni a beszélgetést, mert szóba kerül Pintér Sándor is.

Malackát egyszer kint felejtették a tisztáson a szülei, egy farkas találta meg, akinek nem lehetett gyereke

2021. 05. 30.

Az utóbbi évek egyik legszebb hazai rendezői bemutatkozása – írtuk februárban a Mesék a zárkából című dokumentumfilmről, amely három börtönben ülő férfi és családjuk útját követi nyomon. Az elítéltek mesét írnak a gyerekeikről, az elkészült történeteket pedig szerzők és családtagjaik bevonásával le is forgatják. A Tangó és Kes vendége a rendező, Visky Ábel volt, aki többek között azt a dilemmáját is megosztotta, hogy érdemes-e emléket állítani valaminek, ami jobb, ha elfelejtődik.

Szabad-e bosszút állni a kegyetlenségért? – nem könnyű megoldani ezt a „pokoli leckét”

2021. 05. 23.

Vajon hol lehet Budapesten a „pokol konyhája”? Azért tesszük fel ezt a kérdést, mert egy 25 évvel ezelőtt bemutatott, Oscar-díjra jelölt mozifilm, a Pokoli lecke apropóján ezúttal arról lesz szó, miként garázdálkodhattak hosszú időn át büntetlenül szexuális ragadozók egy javítóintézetben, feldolgozhatók-e azok a traumák, amelyeket itt a fiataloknak el kellett szenvedniük, illetve szabad-e bűnnel büntetni a bűnt. Bár egy brutális történetet elevenítünk fel, elégikus hangok is megpendülnek a Tangó és Kes legújabb adásában.

Rendszeresen hallunk híreket olyan személyekről és hálózatokról, melyek nőket csapdáznak be, majd kényszerítenek prostitúcióra külföldön. De még több az olyan eset, amiről sosem szerzünk tudomást. Vajon miért? A Tangó és Kes adásában többek között egy bűnszervezetet működtető magyar házaspár gyakorlata alapján járjuk körbe a témát, illetve azokat a nehézségeket, melyekkel a hatóságoknak az emberkereskedelem elkövetőivel szemben folyó nyomozás során szembesülniük kell.

Rendszeresen hallunk híreket olyan személyekről és hálózatokról, melyek nőket csapdáznak be, majd kényszerítenek prostitúcióra külföldön. De még több az olyan eset, amiről sosem szerzünk tudomást. Vajon miért? A Tangó és Kes adásában többek között egy bűnszervezetet működtető magyar házaspár gyakorlata alapján járjuk körbe a témát, illetve azokat a nehézségeket, melyekkel a hatóságoknak az emberkereskedelem elkövetőivel szemben folyó nyomozás során szembesülniük kell.

Abban a világban, ahol Pablo Escobar szinte „háztartási név" lett, az alig ismert Group Americáról csak kevesen hallottak, pedig a szervezet az 1980-es évektől egészen 2010-ig – igaz, radar alatt – bonyolította a kábítószer-kereskedelmet. A csoport szinte láthatatlanul ellenőrizte Európa kokainpiacának jelentős részét, három kontinens hatóságainak együttműködése kellett a megfogásukhoz. De hogyan működtették a fürge és kreatív hálózatot, milyen egyedi üzleti modellt építettek fel, és miért nem voltak szem előtt? Mindez kiderül a Tangó és Kes legújabb adásából.

Még ma is csak találgatjuk, hogy pontosan hány magyar műkincs parkol valahol külföldön. Mivel az orgazdák, a bűnügyi informátorok és a hatóságok emberei szinte szagról megismerik egymást, így jelentős műkincseket idehaza már évtizedekkel ezelőtt sem volt célszerű elpasszolni. Ezúttal az egyik leghíresebb műkincslopást idézzük fel: a hatvanas évek végén többször is kipakolták a Mátyás-templomot. Hogyan történhetett meg mindez, milyen felelősség terheli az ügyben a hatóságokat, illetve az egyházi vezetőket? A Tangó és Kes új adásában arról is beszélünk, hogyan értékesítették a kincseket, és milyen véletlenek kellettek az elkövetők lebukásához.

Összeszedtük, mi az, amit eddig nem tudtál a viszkis rablóról

2021. 03. 07.

Nyilván sokan úgy érzik, szinte mindent tudnak Ambrus Attiláról, főleg azok után, hogy megnézték A Viszkis című mozifilmet. Ám olyan mélységben talán senki nem ismeri a bűncselekmény-sorozatot és az elkövetőjét, mint Dr. Bérdi Zsolt, a Budapesti Rendőr-főkapitányság korábbi rablási alosztályvezetője. Ezúttal ő a Tangó és Kes vendége, és számos rejtélyes mozzanatról lebbenti fel a fátylat. Így például arról, mikor és miért döntött úgy Ambrus Attila, hogy az elkövetések előtt vodka helyett viszkit fog inni? Mikor találta ki az „elmentem privatizálni” kifejezést? Hogyan tett szert fegyverekre? Hogyan alakultak át a menekülési stratégiái?

Hány áldozat „kell” ahhoz, hogy valaki sorozatgyilkosnak minősüljön? Minden sorozatgyilkos elmebeteg-e, vagy „intellektuális elkövetőkről” beszélünk? Mit jelent a lehűlési időszak, illetve miért beszélünk kevesebbet a női sorozatgyilkosokról? Mi az a profilozás, és miért nem úgy működik minden, ahogy a Mindhunter című Netflix-sorozatban láttuk? Elképzelhető, hogy a magyar profilosok akár jobbak is lehetnek az FBI-os kollégáiknál? A Tangó és Kes új adásában ismét Dr. Kovács Lajos, a „döglött ügyek”, az életellenes bűncselekmények emblematikus nyomozója segít – egyebek mellett – a fenti kérdések megválaszolásában.

A Tangó és Kes vendége ezúttal Kovács Lajos, aki több évtizedet húzott le nyomozóként életvédelmi területen, és sokáig irányította az úgynevezett döglött ügyeket felderítő osztályt. Pályája során olyan sorozatgyilkosokkal és taktikus bűnözőkkel is találkozott, akiknek az elfogása igencsak „sárkányos nyomozást” igényel. Kiemelt figyelmet szentelünk a családtagjait szisztematikusan kiirtó Pándy András alakjának. Miként vezette félre Pándy a belga és a magyar hatóságokat, majd hogyan csapdázták be Kovácsék a gyilokgépet, illetve mire kell figyelni a hasonló ügyek feltárásakor? További kérdések és válaszok a Tangó és Kes legújabb adásában.

Kapitális hibák, óriási benézések, törvénytelenségek a romagyilkosságok felderítésében

2021. 01. 31.

A romagyilkosságok elsőrendű vádlottjának, Kiss Árpád Sándornak a védőügyvédje, Bérdi Zsolt szerint az elhúzódó büntetőeljárás – az összes nyűgével, bajával, törvénytelenségével – a magyar igazságszolgáltatás állatorvosi lova volt. Ezúttal Bérdi Zsolttal beszélgetünk a bűncselekmény-sorozat felderítési, vizsgálati és bírói szakának furcsaságairól, hibáiról. Rengeteg a megválaszolandó kérdés. Vajon miért csak az ítéleti indoklásban szerepel, hogy különös kegyetlenséggel történt az elkövetés, miközben az a vádiratból még teljes egészében hiányzik? Vajon van-e még szabadlábon olyan személy, aki közreműködött a gyilkosságokban? Számos ellentmondást igyekszünk feloldani a Tangó és Kes legújabb adásában.

Óvodákat is felnyomott az utolsó lovag, azaz a „csokoládés” betörő

2021. 01. 24.

Nem Batman volt az utolsó sötét lovag, hanem Hebenstreit György, többszörösen büntetett előéletű betörő. Mert kis hazánknak nem csak viszkis rablója volt, hanem egy csokoládés betörője is. Az elkövetési helyszíneken szinte mindig csokit majszoló Hebenstreit az utolsó utazó/mozgó bűnözők egyike volt, aki egymaga 39 objektumot nyomott fel. Mi volt a több éven át tartó sikerének kulcsa, miért óvodákban és iskolákban utazott? Miben hasonlít a későbbi viszkis rablóhoz? Honnan kapta a tippjeit, illetve maguk a tippadók honnan szerezték azokat? Az elképesztő kulcsgyűjteménnyel rendelkező csokoládés betörő sztoriját dolgozzuk fel a Tangó és Kes új adásában.

Így bundáztak ők – bűnszövetségben elkövetett totócsalások a ’80-as években

2021. 01. 11.

Az 1980-as évek elején 13 megyére és 50 játékhétre kiterjedő totómanipuláció zajlott a meccsek árnyékában, aminek a végén 43 vádlottat ültettek padra. Molnár Tibor, az ismert totókirály mellett csalók sokasága járta fekete aktatáskával a pályákat és az öltözőket, hetente legalább 9-10 meccset intéztek fixre a totóból. A játékosokon és a játékvezetőkön túl látványosan hiányzik viszont a sztoriból a politika – legalábbis elsőre.

A Tangó és Kes legújabb adásában visszautazunk a Horthy-korszakba, ahol belépünk a korabeli kábszerkultúra és a kokain-lebujok világába. Ebben Kerepeszki Róbert történész segít nekünk, akivel megtárgyaljuk azt is, mivel magyarázható Kondor Vilmos Bűnös Budapest sorozatának népszerűsége, mi jellemzi a két világháború közötti főváros bűnözési térképét, csibészeit és a korabeli pesti bulinegyed zűrösségét. Részletesen beszélünk az úgynevezett bódultságszalonokról, az arisztokrácia és az alvilág együttműködéséről, a kokainhálózat sűrűségéről és magukról a fogyasztókról is.

Hogyan került egy közös sztoriba néhány töketlen megfigyelő, a devizával és műkincsekkel 50 ezer dolláros forgalmat bonyolító Reichardt Sándor – a szocialista alvilág sokat pörgető, de kevéssé ismert alakja –, továbbá a KSH egykori elnöke, aki 1969-ben rejtélyes módon lett öngyilkos? Mindezekről a Tangó és Kes legújabb adásban beszélgetünk, melyben szó lesz a (célravezető) megfigyelésről, annak intimitásáról és technikáiról. Dumálunk arról is, hogyan lesz a megfigyelőből üldözött vad, azaz miként „szúrja fel” egy bűnöző? Egy kevés elmélet és sok-sok gyakorlat egy szocialista műkincs-nepper példáján. És persze pár mondat a Szájer-ügyről is.

A Tangó és Kes legújabb adásában a szocialista magyar légitársaság körüli furcsaságokat és szürke zónákat járjuk körül. Hogyan dolgozta meg az állambiztonság a repteret, és miért van az, hogy a Malév bejrúti járatának 1975. szeptember 30-i tengerbe zuhanásáról a mai napig semmit sem tudunk? Hogyan használta az állam csempészésre a repülőket, és kik voltak a Malév történetének legbénább géprablói? Varga G. Gábor, az Eger Ura blog szerkesztője volt a vendégünk.

A Tangó és Kes új adásában ezúttal a házigazdákat A szocializmus bűnbarlangjai című könyvük kapcsán kérdezi Kerner Zsolt, a 24.hu újságírója. Melyek a tipikus szocialista elkövetési módok, milyen a szocialista bűnöző: másként lop, öl és tisztogat-e, mint az „imperialista fertőben úszó Nyugat” bűnbarlangászai? A szerzők újragondolták és újraírták a Kádár-rendszer ismert vagy éppen elrejtett bűnügyeit, hiszen nem az a lényeg, amit azokról anno megírtak, hanem az, amit nem. Szocialista titkok és technikák, lebukások és nagy megúszások az új podcastban.

Honnan számít holttestnek egy holttest? Egy kar- vagy egy lábszárdarab vajon éppúgy annak számít, mint egy teljes test? Sokan már ezen a ponton elakadnak – okkal. Éppen ezért a Tangó és Kes új adásában feltérképezzük a darabolásos emberölések, illetve az ehhez kapcsolódó holttest-eltüntetések módjait, kezdve a „sósav mítosztól" – mint a bűnjel nélküli csontoldótól – a véletlen kiiktathatatlanságán át egészen odáig, hogy miként vallanak a ruhadarabok a kaszabolásról. Hol kisebb az esély a megúszásra: városban vagy falun? Mi a különbség az offenzív vagy a defenzív darabolás között, és miért jelenti be a gyilkos az áldozata „eltűnését"? Sztorikba tömködtük a darabolós gyilkosságokat.

A Tangó és Kes új adásában a Pulitzer-emlékdíjas újságíróval és szociográfussal, Tódor Jánossal beszélgetünk, aki évtizedekkel ezelőtt a magyar Bahamákon, azaz a baracskai fogházban volt nevelőtiszt. Ez ekkoriban a Kádár-rendszer kirakatbörtönének számított, melynek „önkormányzatiságára” csodájára jártak a küldöttségek és az egyetemi csoportok. Mert bevették a kamut. A „csodák börtönpalotáján” belül ugyanis tombolt a besúgó rendszer és a korrupció. Tódor végigvezet bennünket a börtönbeli korrupciós gyakorlatokon, megtanuljuk, mit jelent a sitten a „lekutyázás” meg a „megpatkolás”, ahogyan a Jehova tanúi követőinek és a sorkatonaságot megtagadóknak a belső ügyeibe is betekintést kapunk. Sztorik, érzelmek és az „idő ölése” a magyar Bahamákon.

Ijjjááááá! – Miért volt népszerű a Linda-sorozat?

2020. 10. 09.

1984. november 2-án főműsoridőben indult, és évtizedeken át számos nemzedéket kísért el Linda, a szocialista krimi megkerülhetetlen sorozata. De mi lehetett a hirtelen, majd a tartós népszerűség kulcsa? Követte volna a korabeli bűntársadalom trendjeit, vagy Linda inkább fiktív esetek tömkelegét oldotta meg? Hogyan fogadták a való élet rendőrei a „szocialista Charlie angyalát", és miként használta a hatalom saját céljaira Görbe Nóra tenyér- és kézcsapásait? A Tangó és Kes új adásából nem csak ezekre a kérdésekre kapunk választ, hanem arra is, hány rendőr kell ahhoz, hogy egy Koltai Róbert játszotta másnapos zsarut kicipeljen a korabeli Rózsaszín Cicákból, amely nem éppen a túlöltözött kiszolgálókról volt híres.

Amikor a magyar zsebtolvajok vadásztak a külföldi kollégáikra

2020. 09. 22.

A zsebtolvajok által elkövetett lopások felderítési arányszáma lényegében még nagyítóval sem látható. Ennek az a fő oka, hogy egy technikás, kreatív, a kort és az öltözködési szokásokat szorosan követő tolvajkörről beszélünk. Adrenalinszintjüktől, az egyéni és csoportos technikáiktól indítjuk a Tangó és Kes legújabb adását, melyben lesz szó arról is, miként edzenek a zsebtolvajok, milyen tolvajiskolákat és mestereket ismer a bűnügyi történelem. És számos konkrét sztori között elhangzik az is, hogyan használta a két világháború között a hatóság a zsebeseket arra, hogy megvédje az ország jó vagy rossz hírét külföldre szállító hazai konferenciák közönségét.

Íme a recept, miként válhat valaki „milliomossá” luficsencselésből

2020. 09. 15.

Talán elsőre elképesztőnek tűnik, mégis megtörtént: egyesek léggömblopással tettek szert hihetetlen pénzekre. Az ötvenes évek Magyarországán falbontásban és álkulcsos betörésben jártas figurák éjjelente bőröndszámra hordtak ki töltetlen léggömböket egy budapesti raktárból. Egyetlen kanyar legalább 80 000 forint hasznot hozott 1956-ban. A módszerrel, a trükkökről, az elkövetőkről, a „kereskedelmi láncról” és a lebukásukról szól a Tangó és Kes legújabb adása.

Vajon a maffia koppintja-e az üzleti világot vagy a gazdasági nagymenők a sötétben járkálókat?

2020. 09. 07.

Miben hasonlít egymáshoz a maffia és a neoliberális gondolkodás? Vissza lehet-e pofázni a főnöknek „a családon" belül, vagy aki nem teljesíti a parancsot, az röpül? Mint az üzleti életben. A brókerek vagy a maffiózók a mohóbbak, és mit lehet tanulni egy kezdő üzletembernek a Fear city című netflixes sorozatból. Csak néhány kérdés azok közül, melyeket a Tangó és Kes új adásában végigbeszélünk. Tényleg úgy van-e minden, mint arra Louis Ferrante a „Maffialeckék” című könyvében oktatja a gazdasági és a pénzügyi világ kezdő és haladó cápáit?

Amikor még venni lehetett az egyetemi felvételit Magyarországon

2020. 08. 14.

A nyolcvanas évek második felében komoly egyetemi beosztású emberek adták-vették az egyetemi felvételi feladatokat, jobbára korrepetálásnak álcázva. A Tangó és Kes legújabb adása nemcsak az az ELTE ÁJK-n kicsúcsosodó botrány történetét eleveníti fel, de szóba került az is, hogy a másodrendű vádlott hogyan vállalt szerepet később a „felsőoktatás modernizációjában”.

Miért kellett meghalnia az LGT egykori gitárosának?

2020. 08. 07.

Miután Barta Tamást, az LGT legendás gitárosát 34 éves korában, 1982. február 16-án Los Angelesben holtan találták, a mellkasából két golyót szedtek ki. Az esetet öngyilkosságként jegyzőkönyvezték – érthetetlen módon. Ezzel szárnyra is kaptak a Barta körüli legendák: kábítószerügy lehetett a háttérben vagy a Los Angeles-i magyar (papír-)maffiával való kapcsolata? Odalépett valakinek, akinek nem kellett volna? Vagy minden csak a véletlen műve? Máig nem jutott nyugvópontra az ügy, erről is beszélgetünk az új Tangó és Kesben. Továbbá arról, hogy Barta kinti élete alatt nyolc éven át magnókazettákra felmondott hangüzenetekben levelezett meggyőződéses kommunista édesanyjával. Ezekről a levélváltásokról készített dokumentumfilmet Hajdú Eszter – a podcast vendége –, akinek az alkotását le is akarták tiltani.

Hogyan kriminalizálták a cigányságot „bűnözői” társadalmi csoporttá?

2020. 07. 25.

Nincs annál egyszerűbb, mint egy-egy bűncselekmény kapcsán megbélyegezni egyes társadalmi csoportokat. A gyakorlat nem új, már az 1920–1930-as évek magyarországi sajtójától sem volt idegen, hogy észak-amerikai vándorcigányokat úgy „hírezzen”, mint ahogyan napjaink szélsőjobboldali irodalma teszi. De a Kádár-rendszertől, sőt, még az egyébként érzékeny tollú Moldova Györgytől sem volt idegen, hogy olyan karakterológiai jegyeket tulajdonítson a romáknak, amelyeket mások kriminalizációra használtak. A Tangó és Kes új adása többek között a fenti példákon keresztül mutatja be, miként állítottak be egész társadalmi csoportokat bűnözőknek, illetve beszélgetünk arról is, hogyan kellene a távolról sem betonegyszerű kérdéseket értelmesen megválaszolni.

Gyerekrablás a Halló bárnál, Repülős Gizi és a bolti lopás mint szexuális kielégülés

2020. 07. 13.

A szocialista Keleten és a kapitalista Nyugaton a tudomány és a bűnüldöző szervek egyaránt a nők érzelmi sajátosságaival, szexuális elfojtásaival, sőt menstruációs ciklusaival magyarázták bűnözési hajlamaikat évtizedeken át. A Tangó és Kes legújabb adásában nők által elkövetett bűnügyekről és az ezekhez kapcsolódó tévképzetekről beszélgettünk vendégünkkel, Tóth Eszter Zsófiával, a Clio Intézet történészével.

Ki volt Drabális Droba, Portik Tamás mentora?

2020. 06. 30.

2020. június 16-án szívelégtelenségben elhunyt Drobilich Gábor a Balaton északi partján álló otthonában. Az egykori tanítványa, a mára hírhedtté vált Portik Tamás korábban úgy nyilatkozott, hogy Drobilich Gábor a “jobboldali rendőrség” támogatója lehetett. Ezt nem tudjuk, az viszont igaz, hogy ha a magyar szervezett bűnözés jól ismert tagjait valamilyen amerikai maffiafilmekben gyakran feltűnő filmszínésszel azonosítjuk, akkor Drobilich Gábor a Nagymenők Robert De Niro által játszott Jimmy Burke lenne. A Tangó és Kes legújabb adásában szocialista időszak legkeményebb sztálinista világában született karrierbűnöző pályáját és nagy dobásait beszéljük át. Kevéssé térünk ki az olajozásra, annál inkább Drobilich mentorálási technikájára, a Négy páncélos betöréssorozatra, illetve beszélgetünk arról is, hogyan fordulhatott elő, hogy Drobilich mindent megúszott, hogy csak tanú volt mindig, pedig hát ott volt, "hol lennie kellett".

Biztos, hogy megtalálták Európa Kennedy-gyilkosságának elkövetőjét?

2020. 06. 16.

Miért botrányos, ahogy a svéd hatóságok nemrégiben lezárták az egykori miniszterelnök, Olof Palme meggyilkolásának ügyét?

Hogy lehet az, hogy csavargatja a rendőr a biciklis nő kezét?

2020. 06. 10.

Pár héttel ezelőtt szépen megmozgatta a közösségi média kommentelőit egy biciklis nővel szembeni rendőri fellépés. A Tangó és Kes legújabb adásában többek között a rendőri intézkedések jogosságáról és jogtalanságáról, túlkapásról és arányosságról, a rendőri pszichéről és a rendőri kiképzés sajátosságairól beszélgetünk. Lesz szó George Floyd haláláról és a Deák Ferenc téri késelésről is. Vendégünk Schiffer András, jogász.

Nem félünk a magánnyomozóktól – pedig néha kellene

2020. 06. 02.

Gyakran hallani, hogy Kelet-Európában mi nem lekaszaboljuk, hanem gazdaságilag kivéreztetjük és ellehetetlenítjük egymást. Ennek elkerülése, illetve különböző gazdasági bűncselekmények felderítése érdekében Magyarországon is sokan fordulnak magánnyomozókhoz. Varga Bálint Magándetektívek című könyvének apropóján végigvesszük a magánnyomozókhoz kapcsolódó összes sztereotípiát. Minden, ami a privát detektívek által vitt úgynevezett „bugyiügyeken” túlmutat, és amit erről a szakmáról tudni érdemes a Tangó és Kes új adásában.

Az ember, aki mindenhol ott volt – hogyan lett Tasnádi Péterből a „magyar keresztapa”?

2020. 05. 24.

A tízparancsolatban nincs az, hogy nem nyithatok éjszakai szórakozóhelyet, vélte Tasnádi Péter, aki nem értette, hogy míg Al Pacino Oscar-díjat kapott a szerepért, neki börtönbe kellett mennie. Egy különösen színes életút története.

Miért kellett felrobbannia Boros Tamásnak az Aranykéz utcában?

2020. 05. 18.

1998. július 2-án úgy végződött Boros Tamás élete, ahogyan az „megvolt írva”. Többszöri (ön)merénylet után a szervezett bűnözés hálóját szövő pókok lerendezték a rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb pentitóját. De ki is volt Boros tulajdonképpen? Miért fordult a bűnüldöző szervekhez, ki akart-e egyáltalán szállni a „bulikból”, vagy mások feldobásával saját piszkos ügyeihez próbált védettséget szerezni? Milyen ellenérdekeltségek voltak a rendőrségen belül, hogyan küzdöttek az ügyben a rendőrök is egymással? Sok tisztázandó kérdésről és újdonságról esik szó a Tangó és Kes új adásában, amely az 1996–1998 közötti időszakra, a szervezett bűnözés generációváltására is visszatekint, és jut el odáig, hogy a dokumentumok szerint az Aranykéz utcai kivégzés megrendelője Portik Tamás volt. Ítélet tehát van, de megoldás és bizonyosság is?

Hogyan lehet nyomkövetővel a lábon drogot teríteni?

2020. 05. 09.

A Tangó és Kes legújabb adása választ ad a címben feltett kérdésre, ám elöljáróban annyit érdemes elmondani: marha könnyen, a nyomkövetőtől ugyanis nem kell félni. A napokban több megyében, 22 helyszínen vonultak fel rendőri egységek egy droghálózat lekapcsolására. 23 embert állítottak elő, 21 főt gyanúsítottak meg. Magával az ügy sajátosságaival, a „megütés” rendőri iskolájával, a Terrorelhárítási Központ képi anyagaival és a rendőrségi kommunikáció átlagfülnek zavaró jellegzetességeivel is foglalkozunk. Lesz szó arról, hogy egy-egy rajtaütést megelőzően kik és hogyan dolgoznak a médiában érdekes TEK-esek alá, akárcsak arról, hogyan cselezik ki a házi őrizetben lévők a rendőröket és a megfigyelőket.

„Nem kell nékem semmi” – munkás galerik a kádári Magyarországon

2020. 05. 02.

A magyarországi szocializmus egyik visszatérő szereplője volt az úgynevezett galeribűnözés. A közkeletű feltételezéseken és sztereotípiákon túllépve megkerestük a valódi oszlopait a második világháború után sok esetben árván maradt fiatalok deviáns viselkedésének.

A szocialista rendszer vége felé egyedülálló módon Magyarország vízummentességet adott a legerősebb kommunista vezetésű államnak, a Kínai Népköztársaságnak. Mégis a rendszerváltás után vajmi kevés szó esett a mai napig Közép-Európa legnagyobb, budapesti kínai diaszpóráról. Mennyiben tudtak részt venni dél-ázsiai „lakótársaink” a hazai bűnözők és vállalkozók kilencvenes években felpörgetett életritmusában? Beszélhetünk-e kínai szervezett bűnözésről, hogy jönnek kínaiak a szerencsejáték-mániához, miért nem látjuk szabad szemmel a kínai utcai bandákat? Salát Gergely sinológussal beszélgettünk arról, hogy Magyarországon miért nem jött létre az amerikai filmekből jól ismert kínai negyed, illetve a 2010 utáni időszakban minek is minősíthető, ha dél-ázsiai árusok és magyar újságírók egyaránt kínai negyedről írnak és beszélnek? Van-e politikai megfontolás vagy rendészeti célú tervezés egy ilyen kínai negyed létrehozása mögött? Vagy olyan marketingfogásról van-e szó, amivel vietnámi árusok és afgán pénzváltók kényelmesen tudnak takarózni? És végre választ kaphatunk egy régi budapesti pletyóra is: miért nincsenek itthon kínai temetők?

Ha eldördül egy lövéssorozat, senki sem az utcán vetkőző férfire koncentrál

2020. 04. 18.

Számos tévhit és sztereotípia él azzal kapcsolatban, hogy kik és hogyan terelhetnek félre nyomozásokat. A Tangó és Kes legújabb adásában ezeknek a vélelmeknek megyünk utána, több ismert bűncselekmény példáján bemutatjuk, hogyan dolgoznak a helyszínelők, milyen surranó pályák maradhatnak az elkövetőknek, és mi lehet az oka, ha egy ügyet sohasem oldanak meg.

Miért félünk jobban a betöréstől a „maradj otthon” korában?

2020. 04. 11.

Milyen új bűnözési formák jelenhetnek meg a koronavírus hatására? Meg lehet-e tollasodni gumikesztyű-csempészésből? Hogyan szervezte újra az emberek városi terekhez való viszonyát a kolerajárvány?

Illegális temetők, fehér lovak: a dunaszerdahelyi maffiaháborúban senki sem győzhetett

2020. 04. 04.

A Tangó és Kes dunaszerdahelyi magyar maffiával foglalkozó második adásában a bűnözői köröknek a szlovákiai  politikával fenntartott kapcsolatáról beszélgetünk. Egy maffia felépítése és működtetése ugyanis nem barkácstevékenység, és a dunaszerdahelyi magyar bűnözök sem tudtak volna páratlan mennyiségű pénzben és vérben utazni, ha ezt a szlovák titkosszolgálat, rendőrség, így politika nem tette volna lehetővé, azaz ne adott volna menekülési utakat. Ezekről is beszélgettünk Barak Dáviddal az Elásott igazság – A dunaszerdahelyi maffia felemelkedése és bukása című könyv szerzőjével, a koronavírus miatt távolsági hívással.

Mit tehetnek a bűnözők a koronavírus ellen?

2020. 03. 28.

Hogyan alkalmazkodnak a dealerek és különböző társadalmi státuszban lévő fogyasztók, függők a kijárási szigorításokhoz? A kínai kábítószerkereskedelmi vonalak blokkolásának milyen következményei lehetnek a Budapest utcáira nézve?

Bumm a fejbe: Dunaszerdahelyen nem csak popslágerekben tűntek fel gengszterek

2020. 03. 21.

Míg a kilencvenes években Magyarországon a „Boom a fejbe!” csak a pop-gengszterrap kínos erőlködésének tűnt, addig Szlovákiában mindennapi gyakorlatnak és törvénynek számított. Elég felidézni, hogy mi történt 1999. március 26-án Dunaszerdahelyen: a Fontána bárban lemészárolták a helyi maffia egyik ágát. Sok pletykát ismerünk a hazai és a szlovákiai magyar maffia összefonódásáról, rengeteget hallottunk elásott, megcsonkított emberekről, vérben úszó lakótelepi leszámolásokról. Mendemondák helyett tényekre épít Barak Dávid, az „Elásott igazság – A dunaszerdahelyi maffia felemelkedése és bukása” című könyve. A Tangó és Kes mostani és következő adásában a szlovákiai magyar maffia virágzását, ütő- és állóképességét, illetve politikai- és titkosszolgálati kapcsolatait tárjuk fel.

Mit üzen a legendás tetovált bűnöző, Pillangó teste?

2020. 03. 04.

Deák Ferenc 24 éven át élvezte a büntetés-végrehajtás vendégszeretetét. A Pillangó néven ismert figura fejtetőtől bokáig tetovált testét Urbán Tamás fotóriporternek köszönhetően nemcsak a korabeli rendőrség, hanem a nyilvánosság is megismerhette. Első tetoválásait kamaszként szedte össze a Szőlő utcai intézetben, majd több mint kétezer ábra, köztük vöröscsillag és nyilaskereszt is fedte a testét. Arról, hogy mit is jelképezhetett Pillangó teste, arról Oltai Kata művészettörténész, kurátor beszél a Tangó és Kes legújabb adásában, amelyben szó esik arról is, hogy volt-e olyan bűncselekmény, amit Pillangó nem követett el, hogyan végezte, és emlékezete milyen módon él napjainkban.

Miért van Magyarországon sok öngyilkosság és kevés gyilkosság?

2020. 01. 17.

Különös tekintettel arra, hogy megéri-e szigorítani a feltételes szabadlábra helyezésen, és hogy miért a gyilkossági nyomozók a sztárrendőrök.

Amikor terroristák robbantottak a Ferihegy felé vezető úton, hogy ne vándorolhassanak ki a zsidók Izraelbe

2019. 12. 30.

Mit tudthatott a korabeli titkosszolgálat arról a tervről, hogy terroristák bombát robbantottak a reptérre vezető úton, mert így akarták megakadályozni a szovjet zsidók kivándorlását Izraelbe.

Hogyan tudott a rendőrség diktatúráról demokráciára váltani?

2019. 12. 11.

A Tangó és Kes legújabb adásában a bűnügyi statisztikákat, a rendőrség és a politikusok szerepét vizsgáljuk meg a rendszerváltásban.

Joker mintha már az élet kioltását sem élvezné

2019. 11. 19.

A világ egyik leghíresebb bűnözője a Tangó és Kes legújabb epizódjában.

Havas Henrik segíthet eldönteni, Radnai vagy Portik volt-e a keményebb nehézfiú

2019. 10. 01.

Havas Henrik könyvet írt Radnai Lászlóról, a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottjáról, aki valójában sokkal többet tudott és látott, mint azt a könyv alapján gondolhatnánk. Havassal látszólag arra vállalkoznak, hogy tagadják a rendszerváltás utáni magyar szervezett alvilág létezését. A Tangó és Kes hetedik adásában nemcsak a könyv tévedéseivel, Radnai tudatos felejtéseivel és füllentéseivel foglalkozunk, hanem azzal is, milyen veszélyeknek tette ki magát, és hogyan működött együtt egy maffiózó a rendőrséggel.

Pintér Sándor és a szocializmus legnagyobb bűnszervezete

2019. 09. 18.

„Szervezett bűnözés márpedig a szocializmusban nincs” – válaszolta volna bármelyik pártfunkcionárius a Kádár-rendszerben, ha éppenséggel kérdezték volna. Ehhez képest Pintér Sándor, a jelenlegi belügyminiszter az „Egy bűnszövetség felszámolása” című iratában arról számol be 1983-ban, hogy „a közelmúltban fejeződött be a nyomozás egy bűnszövetség felszámolásában, amelynek tagjai több mint 170 bűncselekményt – ebből 143 betöréses lopást – követtek el, és az okozott kár meghaladta a 21 millió forintot. Az eljárás alá volt 85 gyanúsítottból 48 büntetett előéletű és 12 veszélyes bűnöző volt”. Szervezett bűnözés tehát a szocializmusban is volt.A Tangó és Kes legújabb adásában erről és arról beszélgetünk, hogy a ’70-es és ’80-as években szabaduló bűnözők miként szervezték meg a szocialista rendőrség szervezeti közönye közepette azt az országos betörői hálózatot, amelyből részben a ’90-es évek olajozásának egyes alakjai jöttek, és az innen elsajátított logisztikai tudás nélkül szegényebb lenne a rendszerváltás utáni bűnelkövetések lajstroma.A Presztízs-ügy néven elhíresült nyomozati munkából nem csak az derült ki, hogy a szocializmusban hogyan működött a bűnözők „Nemzeti Együttműködési Rendszere”, hanem az is, hogy gyakran a korabeli állambiztonság és rendőrség mennyire nem egy pályán focizott. Aki az egyiknek beütött személy volt, az a másiknak betörő. Ebből pedig fennforgások és nagy megúszások fakadtak.Mi volt a szerepük a szervezett bűnözésben a védőügyvédeknek, és hogyan kapcsolódott be a nyomozásba Pintér Sándor, mi volt az ő szerepe a megbuktatásokban. Lehetséges-e, hogy a jelenlegi belügyminiszter még nem fejezte be a Presztízs-ügyet? Azaz lehet, hogy mindaz, amit ma látunk tőle, csak egy teljesen be nem fejezett ügy lezárásának a szándéka.

Tangó és Kes: Minden, amit a betörésről tudni akart

2019. 09. 03.

Mi köze a Hetedik c. filmben elhangzott „bölcsességnek”, mi szerint „ha valakit megerőszakolnak, ne azt kiáltsa, hogy segítség, hanem hogy tűz van” a riasztók 30 perces hangos szürcsöléséhez? Volt-e érdemi védelmi ereje a 90-es évekbeli hevederzáriparnak? Mivel magyarázható a betörések fel-, illetve lefutása, kik tartoznak a tipikus elkövetői körökbe, hogyan figyelnek ki valakit, melyek az álcázás eszközei, illetve lehet-e tippadó a szomszédunk, a bútorszállító vagy éppen a szilveszteri buliba meghívott távoli ismerős? Előzetesen eláruljuk: lehet.

Tangó és Kes: Columbo szerint nincs tökéletes bűntény

2019. 08. 21.

A Columbo név elhangzása után esténként egy látszólag jobb világ elitjének titkaiba tekinthetünk be. Ebben a világban a szappanoperák szerkezetéhez hasonlóan ismétlődnek az emberi gyarlóság különböző formái és vergődnek az önelégült luxus kéjencei. Columbo azonban minden egyes epizód végére szisztematikusan számolja fel a felső tízezer bárgyú, vagy éppen kegyetlen világát, amely a korábbi műsorsávokban létezik. A hadnagy személye a kulcs ahhoz, hogy a mindennapi gürcölés után hazaérkező tévénéző számára bizonyossággá váljon: a bizonytalanság és a félelem határozhatja meg a határát átlépő gazdag embert is, ha Columbo csapdáival találkozik. A társadalmi elvárásokat megkerülő egykori utcai csibész rendőrként végül mindig hatalmat szerez ahhoz, hogy a nézőkkel összekacsintva átverhesse a hatalom birtokosait és a gazdasági élet üdvöskéit.

Kun páter, a papruhába bújt nyilas bűnöző

2019. 08. 06.

Ki volt Kun páter, a kegyetlenségben és az emberi törvények megsértésében mértéket nem ismerő, kínzások és rablógyilkosságok főszereplője, aki a nyilas terror idején házról házra járva reverendában osztotta a halált? Mi járt a fejében a papruhába bújt bűnözőnek, aki parancsot adott arra, hogy tapossák szét egy ember fejét, közben pedig almákat osztogatott gyerekeknek a Krisztina körúti kivégzés során?

Amerikás magyarok: a Los Angeles-i magyar maffia útja a rendszerváltásba

2019. 07. 23.

Az 1980-as évek közepére nagyjából állt az amerikás magyarok alkotta hálózat, amely már a rendszerváltás előtt elkezdte a magyar alvilág máig élő szövetének megszilárdítását. Tangó és Kes podcast, második rész.

Los Angeles-i magyar maffia és a szocializmus

2019. 07. 09.

A Tangó és Kes a 24.hu bűnügyi podcastja, amely alapvetően a nyolcvanas és kilencvenes évek magyar alvilágának életéből mesél el érdekes, sokszor máig ható történeteket. Néha azonban messzebbre is visszanyúlunk majd az időben, és olyan is lesz, hogy a jelenhez közelibb sztorikat mondunk el. Az első adás a Los Angeles-i magyar maffiáról szól.